Oldalak

2012. március 31., szombat

Szombat!

Sziasztok! :) 

Reggel Koppány háromnegyed hétkor felkelt, evett, aztán elaludt háromnegyed nyolckor, fél kilenckor megint keltett minket. :) Onnantól jött a játszás, apázás, anyázás, mamázás. :) Tíz óra környékén megint evett. :) Megint játszott, aludt. :) Délben felkelt, kapott cicit, és aludt. :) Persze a szél bántotta szegény kis hasiját. :( Mert minden alvás közben felsírt. :( Fél háromkor megint sírt a ciciért. :) Eljátszott velem, majd fél ötkor elaludtunk, én is vele. :) De már negyed hatkor megint ciciért sírt. :) Evett és onnantól csak a játék volt, hét órakor megfürdött, cicizett és most szépen alszik. :) Így megyek én is és ledőlök pihenni. :)

Mindenkinek nyugodalmas jó éjszakát! :) 

2012. március 30., péntek

Szokásos pénteki napunk..

Sziasztok!
Ma reggel Koppány háromnegyed hatkor kelt. :) Cicizett, majd a kiságyba beszélgetett, és cumi nélkül aludt vissza. :) Után kilenc óra fele keltünk, megint jött a cici. :) Én készültem, takarítottam, míg ő a babakocsiba játszott, majd elaludt. :) Jöttünk át az apai mamáékhoz hétvégézni. :) A kocsiba megint aludt, de ide fele beugrottunk anyukám munkahelyére megmutatni, mindenki oda volt érte. :) Megérkeztünk, felkelt, evett, picit fent volt és már aludt is. :) Négy órakor megint evett, utána megvárta apát, aki ma később ért haza, és elaludt a kezében hat, negyed hét tájékán. :) Szépen aludt hét óráig, majd megint cici, mamázás, apázás, pancsi. Most meg nyűglődünk az alvással. :)

Mindenkinek szép álmokat kívánok! :)

2012. március 29., csütörtök

Szerda és Csütörtök

Sziasztok!

Bocsánat, megint két napot írok egybe. :)

2012.03.28. Szerda. Reggel hatkor arra keltem, hogy Koppány mamájával beszélget. Anyukám rám nézz, lehet éhes lesz Koppány, kérdi mikor kell ennie, erre én rávágom kilenckor. :) Nem tudtam mennyi az idő. Anyukám nézz rám, kérdi mikor evett utoljára, mondom hatkor. Elkezd nevetni és közli velem most van hat óra.. :) Így gyors megetettem Koppányt. :) Utána nem akart visszaaludni rögtön, így én sem aludtam vissza. Neki sikerült negyed nyolckor, de nyolckor már fent is volt. :) Bekerült a baba kocsiba, és jött velem ki a konyhába, elmosogattam, megnéztem az ebédet, és ment is anyukám dolgozni, így Koppány kilenckor evett. :) Megetettem, büfizett, és vissza tettem mellém az ágyba, beszélgettünk, és egyszer csak elaludt, de én is vele. :) Fél óra múlva felkeltem, megijedtem, gyors betettem a kiságyába. Békésen aludt, míg én kitakarítottam. :) Fél tizenkettőkor megint cicit kapott, és utána már nem nagyon volt alvás. :) Háromnegyed egykor mégis sikerült. :) Apa jött a fél kettessel hozzánk, így mivel Koppány fél kettőkor felkelt, lementünk elé. :) Koppány bealudt a kocsiba, fél három helyett háromnegyed négykor kelt fel cicizni. :) Utána apánál volt. :) Fél hatkor megint alvás.. :) De már negyed hétkor fent volt. :) Onnantól semmi alvás, fél nyolckor cici, pancsi. Apa fogta majd elaludt a kezében, mondtam neki, tegye be a kiságyba, hagyj aludjon addig én elmegyek megfürdöm, meg hajat mosom. Ahogy bele tette a kiságyba üvölteni kezdett. Hiába vette ki nem akarta abba hagyni, így nem volt hajmosás, mert siettem. Mire beértem a szobába csöndben volt. Kezembe vettem, ledőltem vele az ágyba, és aludt is. :) Ez kilenckor volt. Békésen aludt fél tizenegyig, ekkor hirtelen elkezdett nyöszörögni, apa felvette hátha büfiznie kell, de nem büfizett, vissza tette megint nyöszörgött. Hanyatt feküdt, oldalra vágta magát, utána hasra fordult. Apa örült, hisz végre ezt ő is látta. Nem hittem a szememnek. De sajnos csak akkor csinálta azóta sem. :( Visszatérve, hason büfizett és bukott egy kicsit, és aludt is. :)

2012. 03. 29. Csütörtök. Apa most később ment, így Koppány sem kelt fel olyankor. :) Fél hétkor evett, visszaaludt mellettem. Tíz órakor keltünk, takarítottunk, aztán Koppány elaludt. Másfél óra múlva fent is volt. Fájt szegénykémnek a hasija. Csak háromnegyed háromkor aludt vissza,ötkor megint fent volt enni. Utána játszott, beszélgetett, rugdosott, nevetett. Fél hétkor megint evett. :) Hétkor pancsi, és most szépen alszunk. :) Fél tízkor kell majd megint ennie, addig én lazítok egy kicsit. :)

Jó éjszakát nektek. :)

2012. március 27., kedd

Kedd, mert Koppány keltett. :)

Sziasztok!

Éjjel két óránkét voltunk fent. Háromnegyed ötkor felkelt, hogy éhes. Megetettem. És elaludt ott mellettem, hatkor megint a cicit kérte. :) Úgyszintén mellettem aludt. Háromnegyed kilenckor arra keltem, hogy az arcomat simogatja. :) Felnéztem és ott nevetett nekem. :) Azt hittem megeszem. :) Ilyen ébresztésem se volt még. :) De rettentő jó érzés volt. :) Utána ügyesen játszottunk, fél tizenegykor megint ettünk, és aludtunk. :) Egy órakor keltünk, ciciztünk és nénjénél volt. Fél négykor elaludt, négykor fent volt, utána csak fél hatkor aludt el, de fél hétkor fent is volt. :) Cicizett, fürdött és most lesz az alvás. :)

Mindenkinek jó éjszakát!

2012. március 26., hétfő

Vasárnap-hétfő

Sziasztok!

Ne haragudjatok, megint két napot írok egybe. :)

2012. Március 25. Vasárnap. Reggel nyolckor keltett minket a kis drága. :) Cicizett és játszott, tíz órakor elaludt, de megint csak fél órát. Aztán tizenegykor jött az apai mamája a meloból és játszott vele, megint cici és irány az udvar. Egy órakor megint cici, megint udvar. Öt órakor megint cici, közben míg aludt elkészültem, mert indultunk haza. Fél hatkor irány haza. Haza értünk, mindenki körbe vette, anyukám elvitte magához addig míg mi apával vacsoráztunk, de én nem ettem szinte semmit, mert ordított és inkább megetettem őt, miután megetettem, végre én is elfogyasztottam a vacsorámat. :) Utána jött a megérdemelt pancsi és az alvás. :)
Az óraátállítást észre sem vettünk. :) Ugyanúgy csinált mindent. :)

2012. Március 26. Hétfő. Hajnal fél ötkor kelt cicizni, megetettem és már vissza sem aludtam, mert mentem apának csinálni a reggelit. Addig apa tisztába tette Koppányt. :) Koppány vissza is aludt, sőt én is amint elment apa. :) Fél nyolckor felkelt Koppány, odatettem magam mellé, és kapott cicit, de ott is maradt mellettem, és kilenckor ébredtem fel. Megijedtem, hogy ott van. :) Cicizett, pelust cseréltünk átöltöztünk és már kint is volt a kocsiba. Levittük az ebédet a nénjének Kint volt, átmentünk Krisztáért suliba, aztán lekísértük mamát a buszhoz. Haza jöttünk épp enni készültem míg alszik, ettem két kanállal és már ordított, kapott cicit, és már semmi sem volt. Megvárta nénjét, míg haza ér, beszélgetett neki és már aludt is, ez volt fél hat-hat körül. Fél hétkor megint fent volt, ment nénjéhez, és ott volt fél nyolcig, akkor evett, után pancsi volt. Elaludt de előbb megint fent volt cicizni, remélem hosszabbat alszik, mert nekem még van dolgom lefekvés előtt. :)

Na mindenkinek jó éjszakát! :)

2012. március 25., vasárnap

Egy apai mamás szombat.

Sziasztok! 

Ne haragudjatok, azért ma, mert tegnap már nem volt időm. :)

Reggel mivel suli volt a többieknek, Koppány megérezte és négytől ötig küzdöttem vele mire elaludt, erre apa ébresztőjére negyed hatkor felkelt. Megvárta míg elmegy, a takarót a szájához vette és elkezdte rágni, meg a pelenkát a kiságyról maga mellé rántotta. Elvettem tőle a takarót, meg a pelenkát, megsértődött elfordult a másik irányba, azt hittem valamit nézz, de a levegő vételéből rájöttem alszik, oda mentem hozzá, adtam egy puszit és én is visszaaludtam. :) Nyolckor felkelt, cicizett, játszottunk, aztán nagy nehezen tiszta álmosan sikerült a kezemben elaludnia, tíz órakor. Fél tizenegykor már fent is volt, megint kapott cicit, jött apa és vele, meg apai papával játszott. Nem sokkal később elindultunk apai mama elé. A munkatársai oda voltak a Koppányért. :) Haza értünk Koppány kint volt az udvaron, kezében a levegő, és a babakocsiban. Később négy óra körül, elmentünk sétálni az ai. mamával. :) Utána pancsi volt és aludt is. :)

ai. = apai :)

2012. március 23., péntek

Hát ez a nap... :/

Sziasztok!

Mai napunk nagyon rosszul telt. :/

Reggel hatkor felkelt cicizni, nem evett semmit szinte. Visszaaludt egy keveset, hét órakor arra keltem mellettem beszélget. Nem tettem hatkor be a kiságyba, mert cicin elaludt. :) Hétkor felkeltem kezembe vettem, majdnem elaludt, betettem kiságyba fent volt, kivettem elaludt a kezembe, betettem fent volt. :/ Jó hagytam a kiságyba hátha elalszik, de nem aludt. :( Kilenckor adtam neki cicit, amit megint nem evett. :( De amit evett, az jött alulról és felülről is ki. :( Azt hittem megőrülök olyan ideges lettem :(. Elaludt, aminek most nem örültem. Fél 11-kor megint adtam neki cicit, megint semmit sem evett, elaludt a cicin. Tizenegykor felkelt, megint cici és akkor valamennyit evett, de kis idő múlva jött ki belőle. :(  Utána megint elaludt. :(  Kettőkor megint evett, és jött ki belőle. :( Utána evett négykor, akkor megmaradt benne, végre. :) Utána mondta apa, hogy jön a apai papámmal értük. :) Így is lett, most itt vagyunk. :) Szóval, most a apai mamáék is élvezik a babázást. Bár most alszunk, és bennünk van megint a kaja. :)

Jó éjszakát nektek. :) 

2012. március 22., csütörtök

Egy szokásos, bár nyűgösebb nap.

Sziasztok!
Sziasztok, én már ilyet is tudok. :)



Rágom a rágókám. :)
Mai napunk is úgy kezdődött, mint ahogy akkor szokott mikor apa itt alszik nálunk. :) Öt órakor arra keltem beszélget, visszaakartam altatni, de utána ránéztem az órára. Rögtön mondtam neki, akkor már nem aludjon vissza, mert apa mindjárt megy. :) Kimentem szendvicset csinálni, addig ő apával elvolt. Kapott cicit, és most elaludt hamarabb, mint apa ment volna. De csak úgy hogy bejött öcsém a szobánkba és beszélgetett neki, megfogta Koppány az ujját és már aludt is. :) Rettentő aranyos volt. :) Utána fél nyolc helyett nyolckor keltünk, persze nem magunktól, hanem anyukám ordította el magát, a szobám mellett. Így Koppány már nem aludt vissza, meg persze én se. Elszórakozott nénjével (nővéremmel), persze fél kilenckor megint jött a cici. :) Játszottunk, mondókákat mondtunk, nevettünk szokásunk szerint. Ja és persze rágtuk a rágókánkat. :) Nagyon tündéri volt. Tíz órakor jött az alvás, míg én takarítottam. :) Körülbelül fél óra telhetett el és már fent is volt. :) Persze a takarítás fele későbbre maradt, mert egyedül nem lehet hagyni. :D Tizenegy órakor megint cici, játék, és fél egy után elaludt. :D Kimentem a konyhába ebédelni, de mire kiszedtem volna az ebédem, addigra már hallottam sír. Egy óra lehetett, akkor megint jött a cici. :D Fél kettőkor örültem, hogy tudtam enni valamennyit. :) Gyors pelus csere és már mentünk is ki. :) Kint aludt két és fél órát. :) Én addig rendet tettem. :) Elszaladtam nővérem lányáért a suliba. :) Addig Koppány papázott. :) Kriszta (nővérem lánya) és én, na meg persze Koppány elmentünk sétálni, közben nővérem vett nekünk fagyit. :) Haza jöttünk, Koppány mint ahogy előbb már írtam két és fél órája kint van. :) Ötkor felkelt, éhes volt szegénykém, gyors kapott cicit, és onnantól ment a  játszószőnyeges játék. :) Bár megijedtem, mert bukásnak sok volt ami visszajött, és anyukám is rákérdezett, hogy nem hány a Koppány?! Bevalljam nem tudom, mi volt akkor. :/ Hétkor megint kapott cicit, utána jött a pancsi, melyet élvezettel töltött. :) Most meg alukál, bár mindjárt ennie kell.

Játszom anyával. :)
Én arcom ne figyeljétek. :P
Azért volt nyűgös, mert folyton rágni akart és ha nem ment neki valami, már hisztizett is. :)

Jó éjt nektek! :)  

2012. március 21., szerda

Napirend. :)

Sziasztok! :)

Elég érdekes, hogy már harmadik napja fél nyolckor kelt a Drágám. :) Utána jön a szokásos rituálék. :) Cici, játék, alvás. Dél egy óra körül megint cici és utána megyünk ki. :) Kint alszunk egy hosszabbat, vagy az udvaron, vagy séta közben. :) Négy-öt óra körül megint jön egy cicizés, utána már nem megyünk az udvarra, bent játszunk a játszószőnyegen. :) Hat-hét körül vacsora, ami szintén cici, utána hét-nyolc körül pancsi. :) Utána alvás és három óránként cici. :)

Ezeket figyeltem meg három napja. Semmi mást nem csinál, csak ezeket. :) Úgy nézz ki kezd kialakulni a napirendünk, de ilyen hamar? :O

Ma sétáltunk apa elé. :) Rettentő meleg volt, és persze takaró nélkül voltunk, hisz azért jól beöltöztettem. :)
Apának egész haza fele úton nevettünk.
A pancsi ma olyan semmilyen volt, nagyon álmosak voltunk. :) Most nagyon de nagyon alszunk. :)

Jó éjszakát nektek is! :) 

2012. március 20., kedd

Megtanultuk az e betűt. :)

Sziasztok! :) 

Szép estét mindenkinek! :)


Ma reggelt megint úgy kezdtük, mint tegnap. :) Fél nyolckor keltünk, de úgy, hogy mellettem aludt hat órától. :) Felkeltünk és kimentünk a konyhába, ahol mama már csinálta az ebédet. :) Kilenc óráig bírta csendben és nevetve, utána elkezdett sírni a ciciért. :) Megetettem, majd a mamáék szobájában a nagy ágyon játszott, és majdnem elaludt, átvittem a kiságyába. Nem szokott a kezem és az arc simogatás nélkül elaludni, így gondoltam míg nem alszik el megágyazom, de mire oda néztem szépen aludt. :) Kimentem reggeliztem, 11 órakor felkelt, mentünk volna nénjéhez a boltba ebédet vinni neki. :) De már annyira éhes volt, hogy a pulcsim madzagát ette. :) Olyan kis aranyos volt. :) Lementünk a boltba elaludt a kocsiba, persze szokásának híven. :) Haza értünk még kint aludt, két órakor felkelt, evett és játszott, negyed ötkor megint volt egy utunk a boltba megint aludt fél órát. :) Utána semmit, nagyon e betűs kedvében volt. Egész nap mondta a  magáét! :) Boldog voltam, hisz másfél hónaposan gagyogott és abba hagyta most viszont megint elkezdte, élvezet hallgatni. :) Mindennap valami újjal vesz le a lábamról. :) Jött a pancsi ideje, elég álmosan fürödtünk, de kell ilyen is. :) Amint megfürdöttünk, jött a megérdemelt alvás, mert ma aztán nem sokat aludtunk nappal. :) Elmondhatom büszke vagyok rá, egyedül aludt ma, csak este kellett kezembe altatni, és elkezdte az "e" betűt. :) Én most rettentő boldogan bújok az ágyba. :) Holnap végre apa is velünk lesz, és ő is  láthatja mit csinál a kis Hercegünk. :)

Mindenkinek jó éjszakát kívánok! :) 

2012. március 19., hétfő

Egy nyafis nap

Sziasztok! 

Mai napunk igen nyűgös volt.

 Hajnal fél ötkor aludtunk el, de a kis csöppség apa kelésére fél hatkor felkelt. Elköszönt apától, cicizett és nagy nehezen visszaaludt fél hét tájékán. Fél nyolckor arra keltem,- fél órás alvás után- hogy nevet, sírdogál, gagyog. Betettem a cumit a szájába, remélve visszaalszik, de nem sikerült. Bejött a mamája, kivitte magával a konyhába, hogy én hagyj pihenjek. Negyed óra múlva én is kint voltam. Ciciztünk, nénjénél volt, felöltöztünk, aztán irány a védő. :) 10 perc alatt ott is voltunk, elvittük a UH-s leletet megmutatni, de megkérdezte a védőnéni, hogy megmérjük, hát akkor mérjük. 6 kg 19 dkg a kis Herceg súlya. Szépen lassan növögettünk. :) Oda adtuk a kinőtt pelust, hogy adja oda valakinek- két db kinőtt pelusunk maradt az anyósoméknál. Megkérdeztük meddig lehet felhúzni a kis fütyikénket, miért zöld a kakánk, és hogy mikortól ajánlja a gyümölcsök adását. Mindenre megkaptuk a választ. - végére leírom mire mit. Haza értünk, kint aludt még a kocsiban, én kitakarítottam és ebédeltem. Egyszer csak ordít, mint a sakál.- gondolom megébredt a korgó hasira. Fél órával túlléptük az két cici közötti három órát. Olyan kis mohon evett, még levegőt se vett szinte. :) Cici után nevettünk, beszélgettünk, hason voltunk és végül a kezemben elaludt. - nem szeretem, mikor így alszik el, mert hozzászokott és nehéz lesz leszoktatni róla. Eltelt 1 óra cicizés után, felkeltünk mentünk a játszószőnyegre, játszottunk, játszottunk. Eljött a pancsi ideje, megfürdöttünk és nem anya kezében aludtunk el. :) Most alszunk, de mindjárt megint ennünk kell. :)

Védőnő válaszai:
Fütyi felhúzás - El kell kezdeni miután haza visszük a kórházból pár naposan, mindig csak addig amíg engedi, mert különben letapad neki. Szerencsére mi onnantól kezdve húztuk neki. :)
Zöld kaka - Mivel anyatejes csak ezért több oka lehet, például: ha sok zöldséget eszem, szénsavasat iszom, csak az előtejjel (vizesebb) lakik jól, tejet vagy tejterméket fogyasztók és még ezernyi dolog miatt.
Gyümölcsök, zöldségek adása - Mindenféleképpen, csak négy hónapos kortól szabad, de ő öt hónapos kortól ajánlja a gyümölcs levét, mindezt azért, mert anyatejes.

Remélem segítettem pár dologban. :)
Jó éjszakát!

2012. március 18., vasárnap

Szokákos hétvégénk. :)

Sziasztok! 

Megkésve, de leírom a napokat. :)

2012. 03. 16. Péntek. 

Délelőttünk szokás szerint telt. Nevetünk, játszunk, cicizünk, aztán fél órás alvás követe ezeket. :) Dél körül megint jött egy cici, miután úgy döntöttem kiteszem a szép napsütésbe, hisz 16-19 °C körül volt. Nem tudtam mit adjak rá ilyen szép időbe, hogy ne legyen melege, vagy épp ne fázzon. Még egy dolog volt ami elgondolkoztatok, maradjon a lábzsák, vagy épp vegyem le. Végül eldöntöttem mit vegyen fel, body, harisnya, hosszú ujjú póló, kantáros nadrág, vékony pulcsi, meleg kabát, kis cipő mellett döntöttem. Kivittem egy szélvédett helyre, ahol sütött a nap. Babakocsiban fekve vastag takaróval és lábzsákkal volt. Mivel nem tudtam mennyire lehet " neki vetköztetni" egy 3 hónapos babát, így hagytam. :) Fél óra múlva megnéztem a kezét és a tarkóját, tűz forró volt. Elsőre levettem a takarót, és a lábzsák maradt. De még így is meleg volt, egy idő elteltével, maradt az hogy lejjebb húztam a lábzsákot is. Végül négy óra körül bejöttünk. :) Azért még nem mertem tovább kint hagyni, hátha rohamosan lehűlik az idő. Mert ez a tavaszi idő kiszámíthatlan. :) Pancsinál megint rugdostunk egy kicsit. Egy, kettő elaludtunk, hisz a nap kiszívta az energiánk. :) Éjszaka szokás szerint 3 óránként felkeltünk cicizni. :)

2012. 03. 17. Szombat.

Fél 8 körül jó kedvűen keltünk fel, kértük a cicit és játszottunk szokásunk szerint. :) Míg anya reggelizett apával megnézték a Némo nyomában-t. :) Két részben nézték meg, az egyiket még múlt hétvégén, a másodikat meg ma. Nagyon tetszett neki a színes kép. Viszont annyira megunta a végét, hogy elaludt apa kezében. :) A tegnapi napból tanulva, már csak délután két óra körül , megint cici után vittem ki. Tegnap egy picit piroskás lett az arcunk. :) Mivel ma sokkal jobb idő volt, 19-22 °C, így csak egy body, harisnya, rugi, és a kabát volt rajta. Lábzsákot eltűntettem, mert ilyen időben alatta meglehet süni. :) Olyan nagyot aludt kint ilyen jó időben, hogy csak na! :) Miközben aludt elmentünk sétálni, sétálás után jött  a megérdemelt cici. :) Úgyszintén délután négy óra tájékán. :) Mivel az idő nem rosszabbodott, és nem is hűlt, így még kimentünk egy kicsit, újabb sétálás. :) Persze akkor már nem aludtunk, csak néztünk mindent, mert izgalmas a világ még számunkra. :) Fél hat környékén irány befele. Jött a játék, és a nevetés. :) Cici és a nagy pancsi, mert persze korgó hasival nem lehet pacsálni. :) Pancsi után nehéz volt az elalvás, megint én altattam el a kezemben. :) Viszont ügyes volt éjjel, mert 5 óra hosszáig aludt a két cicizés között.


2012. 03. 18. Vasárnap

Mai nap kicsit rosszul kezdődött nekem, hisz éjjel szörnyű fejfájással küzdöttem. :/ Fél kilenckor keltett a drágám apukájával együtt, hogy talán éhes. Persze egyből jött a cici. Utána játszott apával. Délután megint kint voltunk, de csak fél órát, mert szörnyű szeles az idő. :) Mivel mi megérezzük a szelet, így nem szeretem volna ha kint maradt volna sokáig. Igen a szél, nyűgösek is voltunk miatta. Eljött a megérdemelt pancsi, mely után sírás jött. Alvás, felkelés, sírás, pár perc cici és alvás. Úgy érzem hosszú éjszakánk lesz a szél miatt. :/

Mindenkinek jó éjszakát! :) 

2012. március 15., csütörtök

A kis Koppány megtanult pancsolni! :)

Sziasztok! :)

Megtörtént a várva várt pillanat, mikor éjjel lámpa nélkül aludtunk. :) Kicsit féltem, hogy ha felébred, akkor sírni fog. Szerencsére nem. Mosolyogva, gagyogva ébresztett. Nem is kapcsoltam a cicizéshez villanyt, csak telefonnal világítottam. Egy órával többet aludt, és én is jobban aludtam éjjel. Nappal a szokásos játékkal, és cici utáni fél órás alvásokkal telt az idő, míg apa meg nem jött a  szüleivel. :) Kint voltunk nagyon sokat. Meg is lett a hatása, Koppánynak fájt a hasa a sok széltől. :) Most túl vagyunk a fürdésen, de aludni nem akarunk, így mamázik egy kicsit. :) Apropó fürdés, rájött, hogy ha rugdossa a vizet, akkor kimegy. Megcsinálta egyszer, tetszett neki, apával megdicsértük. Megcsinálta másodjára is és nagyon tetszett neki. Az egész fürdés abból állt, hogy rugdosta a vizet és nevetett. :)

Mára ennyi, jó éjszakát nektek! :) 

A fogantatástól máig II.


Sziasztok ismét! :)

Folytatom amit tegnap abba hagytam. :)

2011. December 09. (péntek) Szokásos uh és egy flowmetriára . Uh-n megállapították, hogy a pici feje még mindig nagyon fent van. A doki azt mondta várjam majd szól mi legyen. - persze 41. betöltött hét, ilyenkor csinálniuk kell valamit. Miután felmentem a szobámba, rám jött egy érzés, hogy összébb pakolom a cuccaim, mert én ma megyek szülni. Amint elkezdtem pakolni bejött a nővér, kezében a papírjaimmal, hogy menjek a szülőszobára most. Hozzátette vigyek magammal innivalót, telefont, töltőt, wc papírt. :) A szülőszobán a doki megvizsgált és mondta egy indító kúpot helyezz fel, ami 6 óra alatt meghozza a hatását. Ha mégsem akkor hagyjuk még a kis babucim. 1,5 órán keresztül fekve hasamon a fájás mérővel kellett feküdnöm. Előjöttek a keményedések, 75-80-as fájásokat mutatott a gép, de ezek nem voltak rendszeresek és csak azt éreztem keményedik a hasam. Később ezek a keményedések erősebbek lettek. Megjött anyósom és párom is. Hárman váltva voltak bent velem a vajúdóban. Esti 9 órai NST-nél 120 feletti fájásokat mért a gép, ami szintén keményedés volt, az akkor éjszakás szülésznő megvizsgált hátha valami már elkezdődött, de semmi előrehaladás nem volt. Mondta is ebből ma még nem lesz baba. Így mindenkit haza küldött, persze páromat is. Apás szülést terveztünk. Persze én már az álmosságtól nem láttam így miután éjjel fél 12-kor elment mindenki tőlem így elaludtam. Éjjel fél 2-től 20 percenként, később 10 percenként voltak derék fájásaim amik egyre sűrűbben jöttek. Ki kellett mennem wc-re de mikor felálltam barnás véres folyásom volt, szóltam a szülésznőnek, hogy mi a helyzet, megvizsgált, és mondta szépen lassan elkezdtem tágulni, feküdjek vissza. Fél 3-tól aludni nem tudtam, sűrűbben jöttek a fájások. 4 körül kimentem a szülésznőnek szólni, mert már nem bírtam, 3 percesek voltak a beszúrások a derekamba, erre csak annyit mondott ne találjam ki hogy fájásaim vannak. Persze se doki se ő nem nézett meg. Így vissza mentem a vajúdóba, és próbáltam feküdni, sétálni, guggolni, felállni, masszírozni a derekam, de sajnos semmi nem segített már. Nem mentem megint ki szólni neki, hisz ahogy ők mondják " mi jobban tudjuk". Megvártam inkább a reggeli váltást.

2011. December. 10. (szombat) Reggel  fél hétkor elmentem lezuhanyozni, amitől megint erősebb fájások jöttek. vissza mentem a vajúdóba és beszélgettem a takarító nővel, aki mondta hogy ez bizony már valaminek a kezdete, és hogy már biztos van valami. Utána szólt az épp akkor ügyeletes doki hogy megvizsgálna.- ez 7:34 perckor volt. 3 ujjnyira nyitva voltam, burkot repesztett. Átkellett sétálnom a vizsgálóból a szülőszobába, felfeküdnöm a ágyra. Szülésznő csinálta a szokásos dolgokat, infuzió bekötés, baba cuccok előkészítése, stb. Nem kellett 10 perc, olyan érzésem volt, mint akinek wc-re kéne mennie. Gyors szóltam a szülésznőnek, aki megvizsgált mondta ne nyomjak még, mert még nem tűnt el teljesen a méhszájam. Eltelt megint egy kis idő megint jött egy olyan érzés, megint megvizsgált, aztán mikor harmadjára jött az az érzés, akkor már hívta a dokit, hogy szülünk. Jött a doktor, megvizsgált, mondta nyomhatunk.- a szülésznő persze azelőtt mindent elmondott hogy kell csinálni. Hiába nyomtunk valami nem stimmelt. Hozta az uh-t és nézte mi nem stimmel. A babucim pici feje elakadt a szülőcsatornában. Próbálta 2 nyomás között beilleszteni a szülőcsatornába, de nem sikerült neki. Rögtön szólt készítsék a műtőt, mert sürgősségi császár lesz.- a kicsi Babócám szíve esett le, alig verte a 70-et. Előkészítettek a műtétre, bár a katéter felhelyezésénél is gubanc volt a buksija miatt, de végül sikerült. Persze engedélyt kellett kérni a másik főorvosnőtől, aki megjegyezte " ki hagyta ilyen sokáig szenvedni őket, mikor ez már látható volt." Jött a műtős fiú, és már fent is voltam a műtőben, várnunk kellett az altató doktornőre. Addig anyukámék is beértek. Megjött a doktornő beadta az érzéstelenítőt és már el is kezdték a műtétet. Pik-pak kint volt a kis Hergecem.
Alig pár órásan. 
2011. December 10.-én 9 óra 03 perckor 3450 grammal és 50 cm-vel megszületett Bargel Koppány Botond.
A doktor felemelte megmutatni és adta a csecsemősnek. Aki elvitte leszivni  a magzatmázt az orrocskájából.. Megkell jegyeznem rettentő jó érzés volt látni, hallani a kis rekett hangját. Kék volt és csupa magzatmáz. Sír és csak sír. Ahogy megláttam minden rosszat elfelejtettem. Mielőtt elvitte volna a műtőből megfürdetni és megmérni, oda hozta a fejem mellé és megmutatta, akkor már édesdeden aludt. Összevarrtak engem is. Amint kész voltam, toltak is át a megfigyelőbe. Szüleim és párom kint vártak a műtő előtt. Összepuszilgatott anyukám, kinek könnyt csaltam a szemébe. A párom meg rettentő büszke volt rám.
Fél óra múlva hozta a csecsemős nővér szopizni a kis Hercegemet. Egyből rákapott, és elég rendesen elkezdte szívni. Elsőnek furcsa érzés volt, de az öröm, hogy a mellkasomon van, kit 9 hónapig a szívem alatt hordtam, legírhatatlan élmény. Kék volt mindene, száraz keze. Nem volt sokáig ott velem. Elmentek anyukámék is haza, persze az újdonsült apuka ott maradt velem. Együtt csodálkoztunk a kis Hercegünkben. Délután két órára anyósomék is beértek. Akkor megint megkaptam cicizni. Ők is oda voltak a kis Hercegért. :) Tiszta apukája volt. :) Szintén elvitték, és elmentek anyósomék is. Egyedül maradtam, de nem sokáig, mert jöttek nővéremék, sajnos akkor már nem hozták fel a babócát. 6 körül ők is elindultak haza. :) Jött a vizit, doktor jött az ismerős szülésznővel vizitre. Mondta a doki, hogy nagyon ügyes és aranyos voltam a szülőszobán és a műtőben is. - persze a műtőben beszélgettem az altató doktornővel, ő mesélte mit csinálnak. :). Mondták aludjak, mert ez az utolsó éjszakám amit átaludhatok. Mondanom sem kell az anyukáknak, hogy ilyenkor nem tudnak aludni, mert a picire gondolnak, velem is így volt. Egész éjjel ő járt a fejemben, aludtam fél órákat.
Anyával. :)
Eljött hát vasárnap hajnal - december 11. - fél négykor keltett a szülésznő, hogy megmosakodunk, megpróbálunk felülni/állni, aztán hozzák a picit. :) Megmosakodtunk, felöltöztünk, felülni próbáltunk, valamennyire sikerült, de szédültem így feküdtem vissza. Fél ötkor hozták a Koppánykámat, megszopiztattam. Mondta a csecsemős nővér, banda vezér volt éjjel a csecsemő osztályon. :D Evett, elvitte. Hét órakor jött a műtős doki, megnézte a hegem, kivette a csövet, és a katétert. Aztán elköszönt. Kaptam egy fájdalom csillapító injekciót. Sikerült felülni, állni még nem. Ültem egy darabig az ágy szélén. Már volt szülésznő váltás. Mondta a szülésznő, lemegy az épp ügyeletes dokival a szülőszobára, 1 óra múlva itt van utána felállunk és megyünk le. Nem kellett kétszer mondani. Felálltam, összepakoltam a cuccaim, és készen álltam, hogy lemehessek a csecsemő osztályra a pici fiamhoz. Jött összeszedtük a cuccom, persze ilyenkor nem jó a lift. :D Séta lefele a cuccokkal. Leértem, összeszedtem a haza küldős ruhákat, ételeket, egyéb dolgokat. Csak az maradt, ami nekem arra a 3-4 napra szükségem volt. Mentem is a pici fiamért. Rám szólt a nővér, hogy inkább pihenjek, hisz egy napja műtőtek. Mondanom sem kell, ilyenkor már mikor ott van a pici fiam, nem szeretnék pihenni, erőt kaptam tőle. :) Betoltam magamhoz, felemeltem, és össze-vissza puszilgattam, gyönyörködtem, ő az én kis fiam. :) Első éjjel könnyű volt. :) Ügyes volt, nem kelt fel enni, csak fél egykor és reggel hatkor. :) Második nap megindult a tejem. Lázas lettem, egyre erősebb vérzésem volt, és hőingadozásom. Szóltam a nővéreknek, mondták ez a tej miatt van. Másnapra semmi bajom nem volt. Óránként evett a kis huncut. :) Enyhe sárgulásunk volt, ezért sűrűn kellett etetnem. :) Kisebesedett a mellem, rettentően fájt. - olvastam egy könyvben nem szabad ilyenkor sem abba hagyni. Hát én nem hagytam abba, bár rettentően fájt, 1 hónap alatt gyógyult be. De szerencsére elmúlt a sárgaság, és szerdán 2011. december 14.-én délután haza jöhetünk.
A kis család. :)
Életem legszebb karácsonya volt a tavalyi, hisz alig 2 hetes Hercegem volt az ajándékom. :)
Teltek a napok 6 hét kellett, hogy belejöjjek a dolgokba, mára már olyan könnyen megy, hogy csak na. :)
Itt még csak emelem. :)
1 hónaposan vissza kellett mennem a Koppánnyal, ahol azt mondta a doktornő, hogy jobbra tart. Mindent tegyek balra. Nekem feltűnt hogy nem jobbra tartja magát, hanem balra. De azt csináltam amit mondanak. :) Februárban 2 és fél hónaposan látta először gyógytornász. Azt mondta nem jobbra tartja magát, hanem balra. Kimasszírozta a buksiját és onnantól a másik oldalra fordította a fejét! :)
Végre sikerült! :)
2012. Március 5.-én megtörtént a csoda, hason fekve átfordította a fejét a másik oldalra. Azt hittem megeszem,annyira büszke voltam rá! :) El sem hittem. Lefényképeztem. :)
2012. Március 10.-én töltötte a 3 hónapot. 5980 g és 59 cm. :) Szokása mostanság, hogy éjjel felkell és kinevett, hogy alszom. :)

Később írok még.. :)

2012. március 14., szerda

A fogantatástól máig.



Sziasztok!

Ebben a blogban megtudhatjátok Koppány életét. :) 

Kezdjünk mindent a legeslegelején.

2011. Március 25.-én kellett volna megjönni a menstruációmnak. Nem vettem figyelembe az 1-2 
napos késést, - hisz annyit szokott késni- de mikor már másfél hete késett rászántam magam, 
hogy elmegyek nőgyógyászhoz. A közeli SZTK-ban csütörtökön ifjúsági nőgyógyász rendelt, így 
iskola után a párommal elmentünk. Szerettünk volna megbizonyosodni arról, hogy tényleg van 
Pocaklakó. :) Miközben vártunk a sorunkra, megbeszéltem vele, hogy ha sok papírral jövök ki 
akkor van Pocaklakó, ha csak eggyel, akkor nincs. Rámkerült a sor. Bementem, megvizsgált a 
doki, és nagy mosollyal közölte, itt bizony van valaki. Hirtelen azt sem tudtam mit 
csináljak - én szerettem volna babát, de a fiatal korom miatt minden megfordult a fejemben. 
Nem mondta azért olyan biztosra, körülbelülre azt mondta 5-6 hetes lehetek, kérjek 
ultrahangra időpontot. Kaptam egy darab beutalót. Egy szem papírral mentem ki, így azt hitte 
a párom, hogy nem vagyok az. Én egy mosollyal halkan oda súgtam: apa vagy. Lehetett rajta 
látni, hogy ő is kicsit ideges lett. Elmentünk osztálytársához, nem sokkal később már a 
buszmegállóban vártuk a buszom. Beszélgettünk, megbeszéltük elmondjuk otthon is. Én amint 
megtudtam, hogy ott van letettem a cigit, párom rá egy hétre. :) Jött a buszom, felültem és 
gondolkoztam, számomra felfoghatatlan volt, hogy egy ici-pici szívecske dobog bennem. 
Rettentő jó érzés volt hallani mikor mondta a doki, hogy ott van. Éreztem, tudat alatt 
tudtam, hogy ő ott van. Leszálltam, anyukám várt a buszmegállóban. Elmondtam neki, azt 
mondta majd megbeszéljük, ha haza jött a munkából, meg megbeszélni apukámmal mi legyen. 
Eljöttem haza, nem sokkal később ők is hazaértek. Anyukám elmondta mit mondott apukám. 
Persze én felkészültem a legrosszabbra, mikor elmondta mit is mondott egy nagy kő esett le a 
szívemről. Azt mondta, nem mondja, hogy vetessem el, csak az iskolát fejezzem be. Teltek a 
napok. hetek.
8 hetesen
Eljött Április 26.-a (kedd). 11 órára volt időpontom az ultrahangra, mamám kisért el minket. 
Behívtak pár perc késéssel. Bementem egy ellenszenves doktornő ultrahangozott. Megmérte 
mekkora, akkor még alig volt 20 mm. :) 8 hetet írt a papírra, és persze meghallgatta a 
szívét is. Én persze elsőnek, amikor hallottam, nem tudtam, hogy az ő pici szíve. Kimentem 
mamámékhoz, és megmutattam nekik a képet, látszodott, hogy ott van. :) Megkérdeztem mamámat 
miért hallgatta meg a doktornő a szívemet, később a papírt olvasva rájöttem, hogy az nem az 
én szívem volt, hanem a babámé. Leírhatatlan mennyire jó volt hallani a pici szívét és 
látni. :) Másnap reggel már iskola volt. Felkeltem és elmentem wc-re, vérzésem volt. Nem 
mertem szólni anyukámnak, hogy vérzek. De megijedtem, hogy baja lehet, így szóltam és 
mentünk is az orvoshoz, aki azt mondta semmi baj sincs, szedjek Magne B6-ot. :) Megkérdezte 
meg tartom vagy elvetettem, akkor ott bent egyedül döntöttem el végleg, hogy marad és kérem 
a védőnőnek adható papírt. Bár apával már beszéltünk róla, hogy megmarad a Picur, de akkor 
ott én egyedül döntöttem. Örültünk, hogy nem volt baj. :)
Április 30.-án apa elballagott. Ott csak az apa anyukája, azaz az apai mama tudott róla 
senki más. Később jött a kicsit kínos beszélgetés, mely során elhangzott jó dolog, és rossz 
is. Végül az maradt, hogy átgondoljuk még egyszer. De persze ezen nem kellett gondolkozni, 
hisz tudtuk, hogy marad. :)
16 hetesen
Május 26.-án 13 hetesen jelenkeztem a védőnőnél. Apa is velem jött. Ott is nézett 
szívhangot. Apa örült, lehetett rajta látni, hogy mennyire tetszett neki a szívhangja. :)
Következő két hónapban jöttek a vérvételek, és az uh-k sorra. :) AFP-m a  doktor szerint 
magas lett, 2,2 és 2,5-től volt magas. Genetikaira kellett mennem. 
Augusztus 8.-ára volt időpontom, uh-n semmit nem mondtak, de legalább megtudtuk, hogy kisfiú 
lesz. Anyukám örült, én viszont egy picit csalódtam, hisz lányt szerettem volna, de akkor 
már mindegy volt, csak egészséges legyen. Kiértünk apa is örült, hogy fia lesz, bár anyósom 
(ha írhatom ezt) is kislányt szeretett volna jobban. Mamámnak a kisfiam megváltó volt, hisz 
hat lány dédunoka után kisfiam lesz az első fiú dédunoka. :) Két hét múlva vissza kellett 
volna mennem kontrollra, de én akkor nyaraltam, így három hét múlva kontroll.
Elmentünk nyaralni, rettentő jól éreztem magam. :)


Nyaraláson 
Augusztus 29.-én megint vissza Pestre. Megint nem találtak semmi eltérést, így biztos nincs 
baja a babócának. :) Megnyugodtam, örültem. :)
Teltek megint a hetek, egyre nehezebben ment minden a nagy hasam miatt. Az elejétől 
rettentően álmos voltam, mindig aludtam volna, na meg a gyümölcs jöhetett minden 
mennyiségben. :) 
Novemnber 11.-én este éreztem valami folyást, ami nem pisi volt. Megijedtem, nem mertem 
szólni a páromnak, hisz őt akkor vittük volna a buszhoz, mert ment volna haza. Végül 
szóltam, írány a kórház. 
Kórházban megvizsgáltak, NST-re raktak. Azt mondták nem szivárgott, csak vizelet. Persze Uh 
kevesebb magzatvízet mutattot. Egy hétig kórházban, de az még csak a 37. hét volt. :) 
Eljött december 2.-a aznapra voltam kiírva, így pakkal együtt megjelentem NST-n. Semmi 
különös nem volt, jele se volt, hogy Babóca kiakarna jönni. Zárt méhszáj, magasan tartott 
fejecske. Mindennap uh, flowmetria, vizsgálatok, de semmi változás. December 7.-én délután 
megvizsgált a főorvos, és azt mondta valószínű el vagyok számolva. Másnap, december 8.-án 
végre egy ujjnyira nyitva voltam. :) 

Szüléstörténet, és a többi a következő bejegyzésben. :)

Köszönöm, hogy végig olvastad. :)